"A filoxéravész óta nem tapasztaltunk hasonlót": Egy pusztító járvány terjed végig az országon, már 17 borvidéket sújtva - Pénzcentrum

Több borvidéken már vége a szőlőknek, a gazdák pedig tehetetlenül nézik, ahogy tőkéik elszáradnak. A "szőlővész" néven emlegetett aranyszínű sárgaság gyorsan terjed, a szakemberek szerint a klímaváltozás és az állam tétlensége együtt idézte elő a bajt.

Monor mellett tízhektáros rajnai rizling-ültetvény vált semmivé. "Szüretelni sem kellett, mert alig volt néhány fürt a hat hektáron" - mondta a Válasz Online-nak Gáspár Gergely növényvédelmi mérnök. A NÉBIH vizsgálata szerint a tőkék 97,5 százaléka fertőzött volt, a gazda pedig kénytelen volt mindent kivágni és elégetni. - A lap egy kunsági Rajnai rizling-ültetvény teljes pusztulásán mutatta be, mekkora veszélyt jelent az aranyszínű sárgaság a hazai borvidékekre.

A kór, amelyről szó van, az aranyszínű sárgaság, és terjesztője egy aprócska rovar, az amerikai szőlőkabóca. Ez a kis élőlény 2006-ban bukkant fel Magyarországon, a globális felmelegedés következtében. Sajnos az aranyszínű sárgaságot okozó fitoplazmával szemben jelenleg nincs hatékony vegyszeres vagy bármiféle kezelési lehetőség, így a fertőzött szőlőtőke elkerülhetetlenül elpusztul. Azonban jó hír, hogy az amerikai szőlőkabóca ellen léteznek védekezési módszerek, és ezeket alkalmazni is kell!

A legnagyobb kihívást az jelenti, hogy miként lehet a betegséget időben észlelni. Gáspár Gergely tapasztalatai alapján a fertőzés korai szakaszában, különösen egyes szőlőfajták, mint az Irsai Olivér, cserszegi fűszeres vagy bianca esetében, a figyelemre méltó tünetek gyakran csak késlekedve jelennek meg, vagy akár teljesen elmaradhatnak, egészen addig, amíg a tőkék végleg el nem pusztulnak. A kezdeti jelek közé tartozik a hajtásnövekedés gyengülése, a fürtök hiánya, vagy azok korai elhullása. A tavaszi szőlőmetszés után előfordulhat, hogy a növény ki sem hajt. Pedig a tünetek időben történő észlelése kulcsfontosságú ahhoz, hogy a termelő gyanút fogjon és értesítse a hatóságokat. Jelenleg az aranyszínű sárgaság fitoplazma ellen sajnos nincs sem vegyi, sem egyéb kezelés; a fertőzött tőke elkerülhetetlenül elpusztul. Fontos azonban megemlíteni, hogy a fitoplazma, akárcsak a növénykórokozók túlnyomó része, semmiféle veszélyt nem jelent az emberi egészségre, így a borral történő fogyasztása teljesen biztonságos.

A veszélyről már kilenc éve is tudtak: "Az aranyló sárgaság fitoplazmája gyakorlatilag az új filoxéravész... Az Úristen mentsen meg minket attól, hogy ez a két történet összeérjen!" - idézi a lap Molnár Ákost, a Szőlőszaporítóanyag-termelők Szövetségének alelnökét egy 2016-os parlamenti jegyzőkönyvből.

A félelem immár valósággá vált: a kór, amely Zalától Egerig terjed, hatalmas pusztítást végez a szőlőültetvényeken. Például a Bussay-pince szőlői szinte teljesen elpusztultak. A Válasz Online értesülései szerint az ország 22 borvidékéből már 17 érintett, és 19 megyéből 13-ban fellelhető a betegség. Egy növényvédelmi szakértő hangsúlyozza, hogy ez a helyzet nem egyik napról a másikra alakult ki. A cikk szerint egyedüli vigasz, hogy nem vagyunk egyedül a szenvedésben: Közép-Európa más országaiban is hasonló problémákkal küzdenek. Ausztria Dél-Burgenland és Stájerország régiói is a magyar helyzethez hasonló kihívásokkal néznek szembe, miközben augusztus óta aggasztó hírek érkeznek Szlovéniából és Szlovákiából is.

Olasz és francia tudósok már jó néhány évvel ezelőtt felfedezték, hogy a magasabb hőmérsékletű nyarak és az enyhébb telek felgyorsítják a kabócák fejlődési folyamatát, valamint növelik a populációjukat. Magyarország esetében az utóbbi évtizedek során a tavasz és a nyár hossza 25 nappal bővült, ami azt jelenti, hogy az év közel kétharmadában kedvezőek a körülmények e rovarok számára - olvasható a lapban.

"A rendszer leépült, és most isszuk meg a levét" - mondta Gáspár, aki szerint három fő oka van annak, hogy a járvány ekkorát robbanhatott:

"Jelenleg ez az iparág is jelentős emberi és kapacitáshiánnyal néz szembe. A feladatokat a NÉBIH-re hárították, de sajnos nem áll rendelkezésre elegendő szakember, és azok is alacsony bérért dolgoznak." – fogalmazott.

A helyzet súlyosságát mostanra a kormány is felismerte. Nagy István agrárminiszter országos permetezési programot jelentett be, amely ősszel a legfertőzöttebb, tavasszal pedig az összes borvidéket érinti majd.

A fertőzött tőkéket sürgősen el kell távolítani és megsemmisíteni, a kormány pedig kártérítést kínál a gazdálkodóknak.

"Ha most nem cselekszünk, könnyen elveszíthetjük azt, amit még megmenthetünk" - figyelmeztetett a szakértő, aki hangsúlyozta, hogy átfogó és jól megtervezett stratégia nélkül a hazai borászat jövője komoly veszélybe kerülhet. "Aki most nem odafigyel, lehet, hogy néhány év múlva már nem talál semmit, amit megóvhatna" - tette hozzá a szakember.